Energiatakarékosság

Energiatakarékos házépítés a gyakorlatban

Mikre figyeljünk oda, ha házat építünk?

Az épületekben számos lehetőség rejlik, melyeket a tájékozott tulajdonos könnyűszerrel ki tud aknázni. Ezek nem csak a környezet számára kedvező döntések, hanem az ember pénztárcáját is óvja a felesleges többletkiadásoktól. Napjainkban egyre szélesebb tömegek kezdenek rádöbbeni, hogy a környezettudatosság és a pénzügyi takarékosság között szoros összefüggés áll fenn. A következőkben olyan tanácsokkal kívánunk szolgálni, melyek segítenek abban, hogy egy környezetbarát, és pénzügyi szempontból is előnyös épületet sikerüljön felépíteni. Erre azért is érdemes felhívni a figyelmet, mert ezen (legtöbb esetben) roppant egyszerű szempontokat, eljárásokat a hazai mérnök szakma nem igen ismeri.

Az épület belső szerkezete

Az épületeknél rendkívül lényeges, hogy miként kerül megtervezésre a belső szerkezete. Itt olyan rém egyszerű dolgokra kell gondolni, hogy mely égtáj felé fog nézni a nappali vagy a fürdőszoba stb. Képzeljünk el egy forró nyári napot. A Nap fel kell keleten, és már hét-nyolc óra tájban iszonyatos intenzitással ontja magából a meleget, éppen ezért, amely szobák ablakai a keleti égtáj felé néznek, meglehetősen felmelegednek, abban a néhány órában, amíg a napsugarak a Nap állása miatt képesek „betolakodni” az ablakon. Déltájt és koradélután azoknak a szobája melegszik fel elviselhetetlen mértékig, akik a családi ház emeletén laknak. Egyrészt mert nyáron a napsugárzás 40%-a a tetőre érkezik, másrészt mert az tetőablakokon nagy mennyiségű hőenergia tódul be. Délután, amikor a Nap veszít magasságából, „bekukucskál” a nyugati égtáj felé néző ablakokon is, és hasonló történik, mint a keleti fronton. Bár a Nap már nem süt olyan intenzitással, mint reggel, de sokkal tovább besüt a nyugati ablakokon, az eredmény szinte ugyanaz, mint keleten.
Ezen problémákat könnyedén kivédhetjük, először: ne kerüljenek nagy ablakok a nyugati és keleti oldalra, hiszen a nagy üvegfelület nyáron erősíti a felmelegedést, télen pedig kiviszi a meleget. Másodszor: érdemes lombhullató fákat ültetni ezen oldalakra, így nyáron az árnyékolással kivédhető a napsugarak bejutása, télen viszont (a lombkorona elvesztése miatt), az a kis energia, ami a Napból érkezik, is segíti a szoba felfűtését. Az emeletekre pedig nem érdemes hálószobákat tervezni, hanem olyan helységeket, ahol nem tartózkodunk sokat, ha mégis, akkor kerüljük el a tetősíkban elhelyezett ablakokat, hiszen a vízszintes ablakokon keresztül sokkal kevesebb napsugárzás jut be, már pusztán a tengelyállás miatt, de ha süllyesztve kerül elhelyezésre az ablak (tehát ha nem a fal síkjában), akkor ez az előny tovább növekedik, hiszen a tetőkiugrás árnyékol.
A északi égtáj felé néző ablakú szobák nyáron előnyös helyzetben vannak, szinte alig éri őket napsugárzás, a nap folyamán árnyékosak maradnak, így a kint tomboló nyár ellenére csak kis mértékben melegednek fel. Télen már más helyzet. Ilyenkor az épület leghidegebb szobájáról van szó (az árnyékolás és a hideg, északnyugati szelek miatt), rendkívül nehéz felfűteni, mondanom se kell, hogy mennyi energiát pazarolunk el abban az esetben, ha ebben a szobában is a kényelmes 22 fokot akarjuk biztosítani. Éppen ezért lényeges, hogy az északi oldalra olyan helységek kerüljenek, mint a WC, fürdőszoba, garázs, bejárati folyosó, előszoba, kamra, lomtár, műhely, amelyeket nem, vagy csak kis mértékben kell fűteni. Ez az a megoldás azért is nagyon előnyös, mert egyfajta védőbástyaként funkcionál, amely megvédi az épület déli oldalát a hideg, északnyugati szelektől, másrészt a fűtött déli oldal nem közvetlenül érintkezik észak felé a kinti hőmérséklettel. Az északi frontot lehet védeni örökzöld fasor ültetésével, vagy földtöltés kialakításával.
Az előbbi példából jól láthattuk, hogy sem a keleti-nyugati, sem az északi égtáj felé néző szobáknál nem érdemes nagy ablakokat elhelyezni, erre a déli oldal nyújt kiváló lehetőséget. Ennek okát szintén a Nap járásában kell, hogy keressük. Köztudott, hogy a Nap útja nagy részét a déli égtáj irányában teszi meg. Nyáron magasan jár, így ha megfelelő tetőkiugrással építjük meg a házat (falvastagsággal együtt kb. 1 méteres legyen), akkor nem tud besütni a déli ablakokon, télen viszont, amikor minden kicsi energiára szükségünk van, hogy kevesebb energiát keljen a fűtésre áldozni, a téli napsugárzás közel felét az alacsonyan járó Nap miatt a déli oldal kapja. Éppen ezért a nagy ablakokat a déli oldalon érdemes elhelyezni, ide tervezzük a nappalit, a gyerekszobát, konyhát, étkezőt, tehát olyan helységeket, amiket a leggyakrabban használunk. Az sem utolsó szempont, hogy ezen oldal a legvilágosabb, így a nappali tartózkodásra legalkalmasabb.
A belső szerkezet kialakítása önmagában nem elég, fontos, hogy megfelelően kerüljön tájolásra az épület: a ház négy oldala a négy égtáj felé nézzen, még akkor is, ha az utcahálózat futása miatt ferdén kerül a telekre. Sajnos ezt a hazai szabályozási környezet gyakran ellehetetleníti, ezért mielőtt telket vásárolnánk érdemes az építési hatóságnál áttanulmányozni a rendezési tervet, amely előírja, hogy hová kell tenni a házat, és milyen irányba kell tájolni. Ha nem nyílik lehetőség a megfelelő tájolásra, akkor nem érdemes megvásárolni a telket, hiszen már nem tudunk megfelelni az előbb említett szempontoknak.

Ablakok, falak, ajtók

Ha az épületek energiatakarékosságáról esik szó, akkor a leggyakrabban talán a nyílászárókat emlegetik. Az olvasó is biztosan hallott már a legmodernebb hőszigetelésű ablakokról: a különböző nemesgáztöltésű, átlátszó nemesfém bevonatú vagy karbonszálas megoldásokról. Ezek valóban nagy mértékben javítják a hőszigetelő képességet. Ha valaki nem kíván ilyen költségesebb megoldással élni, akkor szinte ugyanazt a hatást lehet elérni hagyományos ablaknál, ha olyan egyszerű hőszigetelési eljárásokkal, mint a redőny, hőszigetelt zsalu, függöny kombináljuk.
Nyáron az árnyokolás egy rendkívül lényeges elem, hiszen segít abban, hogy elkerüljük az épület túlzott felmelegedését. Ezt meg lehet oldani függönnyel is, de érdemesebb zsaluziát használni. Nappal hagyjuk csukva az ablakokat, és éjszakai szellőztetéssel szabadítsuk meg az épületet a hőfeleslegtől.
A falak hőszigetelése akkor tudja érdemben megvédeni a házat a kinti hőmérséklettől, ha kellő vastagságú. Hazánkban 3-4 cm szokott lenni a hőszigetelés, ezzel szemben Norvégiában minimum 15 cm alkalmazása van hatóságilag előírva a külső falakra. Ez a szám nem a hidegebb klímával magyarázható, hanem azzal, hogy a jogi szabályozás megalkotásánál megfelelő tudású szakemberek véleményét vették figyelembe.
A bejárati ajtón keresztül belépő hideg levegő ellen szélfogó kialakításával lehet védekezni. A szélfogó egy olyan kicsi helység, amely a külső és a belső ajtó között helyezkedik el, és megakadályozza azt, hogy a fűtött helység közvetlenül érintkezzen a kinti hideg levegővel. A szélfogót emellett a kabátok és cipők elhelyezésére is használhatjuk.

Felhasznált anyagok

Az építkezésnél rendkívül lényeges, hogy milyen anyagokat használunk fel. A betonnak, az acélnak és az üvegnek a legnagyobb a hővezetése, így nyáron behozzák, télen pedig kiviszik a meleget. Ezt a problémát a legjobban talán a panelházak lakói tudják tanúsítani, akik hosszasan tudnának mesélni a forró nyári időszakok átvészeléséről és a gázszámlákról. Az építkezésnél tehát érdemes ezen anyagokat minél inkább kerülni, mert az olyan eredményekkel járhat, mint a mutatós, üvegezett irodaházak teljes légkondicionálása, amely igen nagy terhet ró a környezetre és az üzemeltetőre egyaránt.
A légkondicionálás és az esztelen téli fűtés elkerülhető, ha figyelembe vesszük a korábban említett eljárásokat, és ha megfelelő építőanyagokat választunk. Érdemes minél természetesebb anyagokat használni (vályogtégla, mészkő, föld, keményfa), de a korszerű téglák, könnyűbeton sem a legelőnytelenebb megoldás.
A könnyű szerkezetes házak építése is elkerülendő, mert tömegénél fogva kevés energiát tud tárolni. A nagy tömegű házaknál 1 m2-nyi nyílászáróhoz kb. 2000 kg aktív hőtároló tömegre (ez lehet kavics, terméskő, víz) van szükség, ebben az esetben a téli félévben a fűtésből származó hő eltárolása nem okoz problémát, és a nyári túlmelegedést is el lehet kerülni.

Összességében tehát elmondható, hogy némi oda figyeléssel sokat tehetünk annak érdekében, hogy ne keljen a magas számlákon bosszankodni, mely egy rosszul megépített házból szabályszerűen következik. A röviden ismertetett szempontok, eljárások nagyrészt a fűtésre-hűtésre fordított energia terén kínálnak takarékossági lehetőségeket, melyek hozzájárulnak az épületek kevesebb energiafogyasztásához, így közvetett módon a mértékletesebb erőforrás használathoz, szennyezés kibocsátáshoz. Természetesen léteznek ennél jóval komolyabb lehetőségek, de ezek már a passzív ház témaköréhez tartoznak.

Tunyogi Bendegúz

Tunyogi Bendegúz az Eötvös Loránd Tudományegyetem geográfus hallgatója. Kutatási területe a környezetvédelem, energiagazdálkodás. Kapcsolat a szerzővel: tunyogi.b(kukac)gmail.com

More Posts - Website - Google Plus

Kattints a hozzászólásokhoz

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Fel

Powered by themekiller.com anime4online.com animextoon.com apk4phone.com tengag.com moviekillers.com