Január elsejétől kötelező lesz az energiatanusítványt kiállítani az ingatlanokra. Az alábbi cikkben ezt a kérdést jártuk körül.
A különböző számításokon alapuló energiatanúsítvány megmutatja, hogy az adott épület energiafogyasztása a hatályos jogszabályok alapján milyen besorolást kap egy adott skálán. Ez azt jelenti, hogy adott épület primerenergiafogyasztását (fűtés, hűtés, melegvíz, mesterséges szellőzés, és világítás tekintetében) hasonlítják össze a hatályos jogszabályban előírt határértékekkel. A 10 évig érvényes energiatanúsítvány (hétköznapi nevén: ingatlan zöld kártya) a mérések után kerül kiállításra az alábbiakban szereplő betűjelek egyikével.
A kép forrása: 1energiatanusitvany.hu
A törvényhozók célja a rendelkezés bevezetésével, hogy javítsa az épületek energiafelhasználásának hatékonyságát, áttételesen pedig csökkentse az energiafelhasználást, ezzel egyidejűleg pedig a környezet terhelését.
A tanúsítvány alapjául két rendelet szolgál: a 7/2006 (V.24.) TNM Rendelet, valamint a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet, amelyek előírják az energiatanúsítvány kiállítására vonatkozó szabályokat.
Milyen épületekre kötelező elkészíttetni?
– Magánépületeknél az ingatlan tulajdonjog-változásnál, illetve a bérbeadásánál. Kivétel, ha a bérbeadás 1 évnél rövidebb időre történik, illetve értékesítésnél, ha az ingatlan hasznos alapterülete 50 m2-nél kisebb. Az átírásnál az energiatanúsítványt is csatolni kell majd a földhivatal számára. Nem szükséges a tanúsítvány a sátorszerkezetű épületeknél, az ipari, mezőgazdasági épületeknél, vallási célra használt épületeknél, nyaralóknál.
– Új épületeknél a használatbavételi engedélyhez kell csatolni a tanúsítványt.
Kinek a feladata elkészíttetni az energiatanusítványt?
Ingatlan értékesítés esetében a tulajdonosnak, bérleti szerződés esetében a bérbeadónak a feladata, és a szerződéskötésig be kell mutatnia a másik félnek.
A tanúsítvány elkészítésének árait a rendelet szabályozza, függ az ingatlan típusától, kb. 10.000 és 40.000 Ft között változik átlagosan.