A Vízügyi Elnöki Tanácsadó ENSZ-testület eddig elvégzett munkájáról tájékoztatta Áder János köztársasági elnök, elsőként a tagok közül, az ENSZ főtitkárát csütörtökön New Yorkban. A megbeszélést a vízválságról és természeti katasztrófákról tartott magas szintű ENSZ-tanácskozása után tartották.
Áder János az MTI-nek elmondta: António Guterres elsősorban biztonságpolitikai problémaként értékelte a fenyegető globális vízválságot.
“Megbizonyosodhattam, hogy az új ENSZ-főtitkár számára szintén rendkívül fontos a fenyegető vízválság, ám ő ezt leginkább a béke és a biztonság szemszögéből közelíti meg” – fogalmazott a köztársasági elnök.
Az államfő elmondta: António Guterres segítségét kérte ahhoz, hogy a fél év múlva esedékes újabb tanácskozásra tudományosan minél jobban megalapozott jelentés készülhessen.
Az ENSZ-főtitkár nyitottnak mutatkozott a felvetésre, miként nyitott volt a magyar államfő többi javaslatára is.
A tanácskozáson elmondott beszédében Áder János több javaslatot tett, az MTI-nek azonban kiemelte azt, amelyet a konferencián, a két- és többoldalú tárgyalásokon három alkalommal is felvetett, és amelyet elsőként Michael Bloombergnek, New York volt polgármesterének, a klímavédelem egyik szószólójának fejtett ki csütörtök reggeli találkozójukon.
Ennek a javaslatnak az a lényege, hogy a szuverén államok “alatti” szintek, a tartományok, városok, szövetségi államok és szervezetek egyenrangú résztvevőként csatlakozhassanak a klímavédelmi egyezményhez.
Michael Bloomberg nemrég létrehozott egy szervezetet, amely mindent megtesz azért, hogy az amerikai városok és szövetségi államok jelentős része teljesítse a párizsi klímavédelmi megállapodás kötelezettségeit.
Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy ha az új ENSZ-főtitkár a vízválságot elsősorban biztonságpolitikai szemszögből vizsgálja, lehet-e számítani újfajta kezdeményezésekre, Áder János azt mondta, nemigen, hiszen ez a kérdés eddig is napirenden volt.
“A kezdetektől fogva pontosan tudtuk, hogy ezzel a kérdéssel nekünk foglalkoznunk kell, hiszen az emberiség 40 százaléka olyan területen él, ahol az egyes országoknak a vízen osztozniuk kell, azt közösen kell használniuk. A víz közös birtoklása, használata miatti konfliktus többször háborúval fenyegetett. Így volt ez Egyiptom és Etiópia, vagy Pakisztán és India, nemrégiben pedig Türkmenisztán és Üzbegisztán között” – mondta a köztársasági elnök.
Áder János szerint “komoly feladvány” lesz, hogy ezeket az érlelődő nemzetközi konfliktusokat miként lehet két-, vagy többoldalú egyezményekkel rendezni, vagy átfogó megállapodást kötni a víz miatti háborúskodás elkerülésére.
“Magyarország ez ügyben jó példát tud felmutatni” – hangoztatta a köztársasági elnök az MTI-nek a Duna példájára utalva.
A Duna menti országok megállapodtak a vízhasználatról, megegyeztek az árvízi előrejelzésben és a katasztrófák kezeléséről. “Amit mi, Duna menti országok kialakítottunk, mintául szolgálhat más országoknak is. Jó szándék is kell természetesen, de a háborús konfliktusok elkerülése kölcsönös érdek” – szögezte le Áder János.
A köztársasági elnök a konferencián elmondott beszédében a globális vízválság gazdasági, társadalmi, egészségügyi következményeit is részletesen elemezte, sürgette a klímavédelmi megállapodás kiterjesztését a tengeri hajózásra, szorgalmazta a vízügyi beruházások, befektetések szaporítását, és felvetette, hogy az ENSZ szervezetén belül legyen központi felelőse a vízügyi kérdésnek.
A tanácskozás után Áder János megbeszéléseket folytatott Han Szün Szuval, az ENSZ vízzel és katasztrófacsökkentéssel foglalkozó különleges képviselőjével, Ameenah Gurib-Fakima mauritiusi elnökkel és Nikai Tosihiróval, a japán Liberális Demokrata Párt főtitkárával.
(MTI)
