2013-ban a korábbi szinthez képest kiugró volt az arany iránti kereslet a világon, azóta visszatért a korábbi szintre. A keresletet a bányászat már egy ideje nem tudja kielégíteni, marad az újrahasznosítás. Ez pedig mindenkinek jobb.
Egy korábbi amerikai felmérés szerint eddig több mint 171 ezer tonna aranyat bányásztak ki a világon, amely évente körülbelül 3000 tonnával nő. A bányászat környezetterhelő hatása miatt azonban sokan lépnek fel ellene, emiatt kerül egyre inkább előtérbe a nemesfém újrahasznosítása.
Az arany iránti keresletet fele arányban a belőle készülő ékszerek iránti igény, ezen túl pedig a technológia (elektronikai, egyéb technológiai, fogászati) arany iránti kereslete, a befektetési igény (aranyrudak, érmék) és a központi bankok kereslete képezik.
Az arany esetében az újrahasznosítás azért is jelent egy nagyszerű lehetőséget, mert minősége nem változik az idő folyamán, tehát mindegy hány évvel ezelőtt bányászták, az ma is ugyanolyan minőséget képvisel, mint akkor. Ennek ellenére az eddig összesen kibányászott nemesfémnek csak mintegy harmada került újra feldolgozásra. Újrahasznosításra mind a már nem használt, sérült ékszerek, mind pedig az elektronikai hulladékokból visszanyerhető arany potenciális lehetőséget adna. Az elektronikai hulladékok lassan több aranyat tartalmaznak, mint a visszavásárolt ékszerek, ám begyűjtésük világszerte nehézkes, és az üzletek nem motiváltak ebben.
A gazdasági válság hatása e szektorban is éreztette a hatását: az emberek sokkal több aranyat vittek vissza beolvasztatni, mint korábban. Jó példa erre India, ahol akár a családi örökségül kapott ékszereket is beolvasztatják a rossz gazdasági környezet miatt. Az újrahasznosított arany kínálata a 2009-2012 közötti években érte el csúcspontját, azóta ismét csökkenést mutat világszerte.
