Miközben a nagyvárosokban egyre több kerékpárost lehet látni, és így van ez nálunk is, például Budapesten, addig a franciáknál már fizetnek is azért, ha valaki két keréken jár munkába. Magyarország is felismerte a kerékpározás energiakímélő és egészségmegőrző voltát, emiatt egyre több beruházás indul el hazánkban is. A jövő útja két keréken vezet előre!
Biciklibarát települések
Azért bevallhatjuk, hogy egy nagyvárosban nem egyszerű két keréken közlekedni, akinek pedig gyereke van, sokszor el sem mer indulni vele, hiszen sok helyen nincsenek egyértelműen jelzett kerékpárutak, sőt még felfestett kerékpársávok sem. A nagyvárosokban a biciklizés egészségmegőrző szerepével sem egyszerű érvelni, tekintve, hogy éppen a kerékpárosok szívják be a legtöbb kipufogógázt. Ennek ellenére vagy éppen ezen hiányosságok megszüntetése érdekében a 2020-ig tartó fejlesztési időszakban lehetőség nyílik több, kerékpáros útvonal fejlesztésére: sor kerül a Balatoni Bringakör komplex minőségi fejlesztésére vagy az Eurovelo 6 Rajka és Budapest közötti szakasz javítására. Emellett a fejlesztési források azon települések rendelkezésére is bocsátanak forrást, amelyek kerékpáros-baráttá szeretnék tenni városukat vagy egy-egy település-részüket. Mindezeken túl a régióknak és kistérségeknek lehetőségük lesz kerékpáros létesítmények létrehozására vagy bővítésére is, olvashatjuk a cruiserkerekpar.hu oldalon.
A kerékpárral való közlekedést nem csak egyéni szinten ismerik fel egyre többen, hanem komoly támogatói vannak e közlekedési formának közösségi, társadalmi szinten is. Számos rendezvény, megmozdulás létezik ma már, mely a kerékpáros közlekedés fontosságára és az autóval való közlekedés csökkentésére hívja fel a figyelmet. Ilyen például az Európai Mobilitási Hét és Autómentes Nap rendezvénycsokra, a Bringázz a Munkába! megmozdulás vagy a Kerékpárosbarát Település és Munkahely címek elnyerése, melyre évről évre egyre több pályázat érkezik.
A franciák még tovább mennek
Nemrégiben a francia cégek összefogással egy új kísérletbe kezdtek, mivel növelni szeretnék a kerékpárral munkába járók arányát. Ezért húsz vállalat és szervezet hat hónapig 25 eurocentet fizet kilométerenként azoknak, akik biciklivel érkeznek a munkahelyükre minden nap. Az ötlet nem egyedülálló, hiszen több nyugat-európai országban van már hasonló kezdeményezés (így Belgiumban, Nagy-Britanniában, Hollandiában vagy Dániában). Némelyek a biciklivásárlást támogatják valamilyen módon, míg mások a kerékpárral történő közlekedést ösztönzik.
Ausztriában már a lakosok kétharmada ül rendszeresen drótszamárra, és használja napi szinten közlekedési eszközként, és ez a növekedés az utóbbi években volt számottevő. A nemrégiben készült elemzés rámutat arra, hogy az ország nyugati felében nagyobb a biciklizőkedv, mint keleten, ám a Bécsben élők 56%-a is napi szinten használja kerékpárját.
Mi a helyzet itthon?
Magyarországon a kerékpáros közlekedés az összes közlekedési mód 19%-át teszi ki, ami igen jelentős, és ma már nem csupán a kisebb vidéki városokban jellemző a kerékpáros közlekedés, hanem a nagyvárosokban is dinamikus növekedést mutat. A mindennapos kerékpározást tekintve Magyarország európai viszonylatban a negyedik helyen áll, azon a listán, amelyen Hollandia az első, Dánia és Finnország pedig a második és a harmadik helyen áll.
