A passzívház hivatalosan egy német minősítési rendszer, amely az épületet energiatakarékossága alapján sorolja be. Lényege, hogy csak olyan épület nevezhető passzívháznak, amelyben a szükséges hőmérséklet megteremthető kizárólag a szellőztetéshez használt levegő utánfűtésével vagy utánhűtésével. Magyarán szólva a passzívház nem igényel hagyományos értelemben vett fűtési rendszereket. Fontos látni, hogy passzívháznak tehát nem nevezhető bármely épület, kizárólag az amely a német szabványnak és leegyszerűsítve a fent leírt definíciónak megfelel.
Talán egyszerűbb lesz megjegyezni és megérten a passzívház lényegét, ha megismered a passzívház elnevezés hátterét. Nos, csupán arról van szó, hogy a hagyományos, aktív fűtési rendszerre ennél a háznál nincs szükség vagy szerepe lényegesen csökken. Innen ered a passzívház elnevezés.
Nem. Fontos látni a különbséget. Bár a passzívház hatékonysága révén csökkenti a környezetterhelést, az elsődleges szempont nem feltétlenül ez. A passzívházak igen nagy mennyiségben alkalmaznak modern, mesterséges építőanyagokat. Ezeknek az építőanyagoknak az előállítása sokszor jelentős környezetterhelést eredményez, vagy hosszútávú egészségügyi hatása nem teljesen feltárt. Éppen ezért a passzívház nem tekinthető ökoháznak, ahol cél a környezeti és humánegészségügyi szempontok maximalizálása, és a természetes építőanyagok használata. Ilyen például a szalmabálaház.
A passzívház lényege, hogy az épület hőveszteségét minimalizálja. Ennek eszközei a hatékony hőszigetelés, a legalább háromrétegű, vagy annak megfelelő hatékonyságú nyílászárók és a hőhídmentes szerkezetek. ezen technológia igazi újdonsága azonban a hővisszanyerő szellőztető berendezés, amely a szellőztetéskor távozó hőnek, akár 90%-át is vissza tudja nyerni. A friss levegő beszívásakor, pedig a talajban elhelyezett talajkollektorok a beérkező levegőt előmelegítik, így akár a -15 C fokos külső levegő, a házba érve akár +15 C fokra is visszamelegíthető. A passzívházak ezen túl aktívan kihasználják a napsugárzás hatását is. Mindezekről a későbbikben részletesen szólunk majd, most csupán röviden akartam bemutatni a technológia lényegét, amelynek legfontosabb elemei az alábbiak (mégegyszer listaszerűen, hogy rögzüljön):
Ezt a részt akár át is ugorhatod, mert nem létfontosságú a passzívházak működésének megértéséhez. Inkább csak egy kis adalék. Az első passzívházat 1990-ben a németországi Darmstadtban alkották meg. Előzményei a nyolcvanas évek második felére nyúlik vissza, amikor a darmstadti Wohnen und Umwelt Intézetben már intenzív kutatások folytak a mi passzívházaknak megfelelő épületek megvalósítására. Végül az első passzívház német és svéd együttműködés keretében valósult meg, felhasználva a skandináv államok hosszú évtizedekre visszatekintő tapasztalatait. Ezt követően, létrehozták a fent említett szabványt, amelynek felügyeletére, szintén Darmstadtban létrehozták a Passzívház Intézetet, németül a Passivhaus-Institutot 1996-ban. A passzívházak ezután rohamosan terjedtek, először a német nyelvterületeken, Ausztriában, Németországban, Svájcban, majd a környezettudatos skandináv államokban is egyre népszerűbbek lettek. Hazánkban az első hivatalos tanúsítvánnyal is rendelkező passzívházat 2009-ben adták át Szadán. A tanúsítvány azért fontos, mert garancia arra, hogy a szabványban megfogalmazott kritériumoknak megfelel, és nem csupán egy alacsony energiájú házról van szó. 2010-ben már 10 házról van tudomásunk hazánkban, majd számuk tovább gyarapodott. Ma már világszerte 40 ezerre becsülik a passzívházak számát. Ma már nem csupán családi házat, vagy lakások épülnek ilyen technológiával, hanem irodaépületek, de még templomok is.
Most, hogy nagyjából tisztában vagyunk vele, hogy is mi is az a passzívház, hogyan és miért jött létre, ideje, hogy elmélyedjünk a részletekben! Először egy-két jótanács.
Mielőtt kivitelezőt keresnénk, győződjünk meg arról, hogy rendelkezik-e megfelelő referenciával. A passzívház építése igen nagyfokú szakértelmet és precizitást kíván. Csak olyan cég ajánlatával foglalkozzunk, aki már épített tanúsított passzívházat.
A passzívháznál igen lényeges szerep jut a napsugárzásnak, így fontos a telek fekvése, annak árnyékoltsága. Akárhol nem lehet ilyen házat építeni, bár a legtöbb telek erre alkalmas lehet. Járjunk utána annak is, hogy építési előírások nem korlátozzák-e a passzívház kivitelezését valamilyen formában.
A passzívház fűtési és hűtési energiaigénye legfeljebb 15kWh lehet évente. Egy hagyományos „kocka” családi ház energiaigénye ennek sokszorosa, jellemzően 300-400 kWh/m2/év, de egy alacsony energiájú ház energiaigénye is 50-80 kWh/m2/év nagyságrendű.
A passzívház összes primer energiaigénye nem lehet több 120 kWh/m2/év-nél. ebben nem csak a fűtés, hanem a hűtés, a melegvíz-előállítás, de még a villamos energia fogyasztás is beletartozik.
A harmadik kritérium, hogy természetes úton legfeljebb a levegő 60%-a cserélődik ki, azaz légtömörségi értéke 0,6.
Végül a nyári időszakban tíz százalék alatt van a valószínűsége annak, hogy a belső hőmérséklet, árnyékolás nélkül 25 C fok fölé menjen.
A fentiekből is jól látszik, hogy egy passzívház energiaigénye töredéke egy hagyományos házénak. És természetesen ennek köszönhetően a rezsiköltség is drámaian lecsökken. A tapasztalatok szerint a közüzemi költsége egy passzívháznak, mintegy tizede-huszada egy hagyomány családi házénak.
A passzívháznak számos előnye van, amelyet az alábbi listában részletezünk:
