A teljes energiafogyasztás legalább 35 százalékát megújuló forrásokból kellene fedeznie 2030-ra az Európai Uniónak, s ezzel párhuzamosan az energiahatékonyságot is ugyanekkora mértékben kellene növelni az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén szerdán elfogadott tárgyalási mandátum értelmében.
A képviselőtestület strasbourgi ülésén nagy többséggel jóváhagyott tervezet szerint 2030-ra 35 százalékkal kell növelni az energiahatékonyságot. Emellett a közlekedési szektor energiafelhasználásának 12 százalékát is zöld forrásokból kellene előállítani.
A javaslat szerint “az elsőgenerációs, élelmiszer-alapú, erdőirtást serkentő bioüzemanyagokat a 2017-es szinten kell tartani, arányuk a közúti és vasúti közlekedésben legfeljebb 7 százalék lehet”, a pálmaolajat 2021-re viszont ki kell vezetni a piacról. A fejlettebb bioüzemanyagok és újrahasznosított üzemanyagok arányának 2021-re legkevesebb 1,5 százalékot, 2030-ra 10 százalékot kellene elérnie.
Az EP állásfoglalásában arra is kitértek, hogy 2022-re a transzeurópai úthálózat 90 százalékát elektromos töltőállomásokkal kell felszerelni.
A képviselők ezeken felül támogatási rendszert hoznának létre, hogy a fenntarthatatlan biomassza-felhasználás helyett a környezetbarát források és technológiák jussanak nagyobb szerephez. Úgy vélik, az energiatermelésben a maradék- és hulladékfának kell elsőbbséget biztosítani.
A Fidesz-KDNP EP-képviselőcsoportja üdvözölte a javaslatot, hangsúlyozva, hogy elhárult a magyar bioetanol- és fehérje-előállítást alapjaiban fenyegető veszély. Gyürk András fideszes képviselő kijelentette, “üdvözlendő, hogy meg tudtuk védeni a hazai ipar érdekeit (…), kötelező feladatnak tartom, hogy kiálljunk a meglévő beruházások védelme és a befektetői biztonság mellett. Hölvényi György kereszténydemokrata politikus pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a bioüzemanyag-előállításból származó melléktermékek fontos alternatív fehérjeforrásokat jelentenek, indokolatlan korlátozásuk így ellentétes lenne az európai fogyasztók érdekeivel.
Az EP a most elfogadott tárgyalási mandátum alapján fog egyeztetéseket kezdeni a másik uniós társjogalkotó szervvel, a tagállamok kormányait tömörítő tanáccsal, illetve az Európai Bizottsággal.
Szakértők szerint az uniós parlament álláspontja ambiciózusabb, mint az Európai Bizottság eredeti javaslata, egyes környezetvédő szervezetek szerint ugyanakkor határozottabban kellene fellépni a bioetanol ellen.
“Az erőteljes bioüzemanyag-lobbi lesöpörte az Európai Parlament azon tervezett reformjait, melyek véget vetnének annak, hogy élelmiszereket égessenek üzemanyag-előállítás céljából” – közölte Marc-Olivier Herman, az Oxfam nemzetközi civil szervezet munkatársa.
(MTI)
