A legtöbb vállalat teljesen felkészületlen az energiakimaradásokkal szemben, holott ez óriási kockázatokat rejt magában, mind a vállalatok, mind a lakosság számára.
Blackout, így nevezi az angol szakirodalom azokat az áramszüneteket, amelyek nem csak néhány óráig, hanem akár napokig, vagy hetekig tart. A legtöbb áramszünet csupán néhány óráig tart, ám vannak hosszú áramkimaradások, amelyek kritikus helyzetbe hozhatnak olyan ágazatokat, mint az egészségügy, vagy az vízszolgáltatás.
Ráadásul az Allianz biztosítótársaság jelentése szerint a nagy áramszünetek a jövőben egyre gyakoribbak lesznek, mind Európában, mind az USÁ-ban, mivel az elektromos hálózat elöregedett és fejlesztése nem kellő mértékű.
Plusz kockázatot jelent a megújuló energiák megjelenése a hálózatban, amely egyrészt örömteli esemény, ám erre a jelenlegi villamos hálózat nincs felkészülve. Az ingadozó áramtermelés kezelése jelenleg még nehezen kezelhető probléma.
Kockázatot jelent, a villamos hálózatok összekapcsolása is. Korábban az esetleges meghibásodások, térben elszeparálódtak, ma az összeköttetések miatt dominó-hatás léphet fel, amely szuper-regionális áramkimaradásokat eredményezhet.
A fentieken túl a napkitörések, a terrorizmus és a hacker-támadások is jelentős kockázati tényezőnek minősülnek.
A kutatások szerint, még egy kisebb áramkimaradás hatása is katasztrofális pénzügyi szempontból. Az Egyesült Államokban végzett elemzés szerint egy 30 perces áramkimaradás 15.709 dollárnyi veszteséget okoz a közepes és nagyvállalatok számára, míg egy nagyobb, nyolc órás áramkimaradás átlagosan 94 ezer dollárnyi veszteséggel jár.
A kutatások szerint egy átlagos esztendőben a kisebb áramkimaradások, amelyek viszonylag gyakran előfordulnak 104-164 milliárd dollár veszteséget okoznak a gazdaságban.
Nem véletlen, hogy olyan nagy biztosítótársaságok, mint az Allianz, vagy a Lloyd’s számtalan kutatással rendelkezik a hasonló események pénzügyi kockázatainak elemzésére. A kiadások jelentős része a vállalkozói biztosításoknál jelentkezik, de a lakossági biztosítások is komoly kiadás tényezőt jelentenek egy ilyen esemény bekövetkeztekor.
Egy áramkimaradás forgatókönyve biztosítói szemszögből
A Lloyds biztosítótársaság egyik kutatása például egy hackertámadást modellez, amelynek a célja az energiaellátás megbénítása. A biztosítótársaság kutatása sorra veszi, hogy milyen károk keletkezhetnek, amelyek természetesen a biztosítótársaságok számára is költséggel járnak. Az egyik ilyen kockázatelemzés szerint, egy vírus (Erebon trójai vírus) az Északkelet Amerikai áramszolgáltatókat célozza meg, és a támadásik észrevétlen marad. A támadás időzítésekor 50 generátor felett veszi át az irányítást és azok teljesítményét túlpörgetve leégeti azokat, amelyek robbanásokkal és tüzekkel is járnak. A forgatókönyv szerint az áramkimaradás egyes helyeken csak 24 óráig tart, de bizonyos régiókban akár hetekig is elhúzódhat.
A károk sokrétűek, egyrészt a közvetlen károsodás, a tönkrement generátorok, de nagyobb költséget jelent a biztosítótársaságok számára az indirekt károk. Ez egyrészt az áramszolgáltatóknál bekövetkezett bevételkiesés, a cégek leállása miatt keletkező kiesés, az ellátási láncok megszakadása, a részvények árfolyamesése, és az áramkimaradás miatt keletkező károk (balesetek, háztartásban keletkező károk, egészségügyi következmények. A kutatás szerint egy ilyen támadás 243 milliárd dolláros kárt is okozhatna a gazdaságnak, de a károk, egy extrém verzióban ennek akár négyszerese is lehetne. Természetesen mindez a biztosítótársaságokat is erősen megterhelné: 24-71 milliárd dolláros kiadással számol a Llloyd forgatókönyve.
Az energiabiztonság tehát nem csak energetikai kérdés, hanem komoly pénzügyi következményei is vannak.
