A 21. századi gazdaságában mind nagyobb szerepet játszanak a megújuló energiaforrások. A megújuló energiaforrások közül globális szinten jelenleg a vízenergia a legelterjedtebb valamint a legjelentősebb energiaforrás. A vízenergia tulajdonképpen a napenergia közvetett megnyilvánulása, hiszen a napenergia hatására az óceánból, tengerekből és a folyókból víz párolog el.
Ez a víz a későbbiekben csapadék formájában visszahull a felszínre, melynek egy része a folyókba, tavakba és a víztározókba jut. Ezek a víztömegek gravitációs potenciális energiával rendelkeznek, amelyek a tenger felé történő áramlás során mozgási energiává alakulnak át. A biomassza után ugyanis a vízenergia adja a megújuló energiák közül a legtöbbet és a legrégebben az emberiségnek.
Csak egy példát említsünk: a világon a megújuló forrásokból előállított villamos energiának 2007-ben már több mint 85%-át a vízenergia fedezte. A vízenergia villamosenergia termelés mellett persze az energiatárolásnak, a termelés és a fogyasztás egyensúlyban tartásának is fontos eszköze. A közeljövőben a vízenergia szerepét a szél és a napenergia azonban átveheti hamarosan.
Vízenergia és Magyarország
Magyarországon a vízenergia hasznosítása rendkívül hosszú történelmi múltra tekint vissza, amely a korábbi méretekhez képest mára már valamelyest mérsékeltebb mértékűnek mondható. Magyarország nem gazdag vízenergiában, mert kevés a hegy, kevés a csapadék, és a bő vizű folyók meglehetősen lapos területeken folynak végig.
Hazánkban a geológiai adottságokból adódóan Magyarországon igen alacsony a folyók esése, hiszen a vizek a hegyvidéki területekről az alföldi térségbe futnak ki. A Tiszának például kilométerenként csupán 2-3 cm az esése, ily módon a folyó energetikai kihasználásra nem sok remény van. Így folyóvizeink hasznosítása az ország energiaellátása szempontjából nem központi kérdés. Hazánk vízföldrajzi adottságai nem kiemelkedőek és itt önmagában már elég csak arra gondolnunk, hogy a Duna magyarországi szakaszán nem található egyetlen energiatermelő vízerőmű sem.
Kép forrása: Deuterium Aqua – Csökkentett deutériumtartalmú ivóvizek
Vízerőművek és jelentőségük Magyarországon
A vízerőműveket többféle szempont alapján osztályozhatjuk. A hasznosítható esés alapján megkülönböztethetünk kis-, közepes-, és nagyesésű vízerőműveket. A vízerőműveket ennek ellenére leggyakrabban a teljesítményük alapján szokták csoportosítani, igaz a nemzetközi és a magyar besorolási nagyságban több helyen eltérések tapasztalhatóak. A Magyar Tudományos Akadémia Energetikai Bizottság Megújuló Energetikai Technológiák Albizottsága a 2000-es évek közepén készített tanulmánya Magyarország vízenergia-készletét egészen pontosan 990 MW teljesítményűnek becsülte meg, amelyből éves szinten több mint 7 millió MWh villamos energia fejleszthető. A tanulmányból az is kiderül, hogy Magyarország vízenergia-készletének több mint 70%-át a Duna biztosítja. A jelenlegi legnagyobb hazai vízerőművünk a kiskörei, melynek teljesítménye 28 MW. A kiskörei vízerőművet 12,5 MW-os teljesítményével a tiszalöki vízerőmű követi. 4,4 MW-os teljesítményével messze elmarad utóbbiak mellett a kesznyéteni erőmű, amely a Hernád folyó kivezető csatornáján található.
A vízenergia-felhasználás Magyarországon az 1800-as század végéig volt viszonylag jelentős, mindenekelőtt a malomiparban.
A vízenergia felhasználását idehaza igen sok vita kísérte, elsősorban annak környezeti-ökológiai hatásai miatt. Noha a legnagyobb vízenergia készletet a Duna biztosítja, erre vízi-erőmű jelentős ökológiai károk nélkül nem telepíthető. Szerencsére ma már a szélenergia, vagy a napenergia képes hatékony és megújuló energia előállítására, így nagy vízi-erőmű telepítése nem indokolt hazánkban.
