Manapság minden naphoz kötődik valamilyen jeles esemény, amire emlékezhetünk, köztük nagyon sok kapcsolódik a környezet- és természetvédelemhez. Rendben is van ez így, ám felmerülhet a kérdés, mi az a nagyobb összefüggés, melyekre e jeles napok ráirányítják a figyelmünket.
Még alig múlt el a Föld napja (április 22.), hamarosan máris egy újabb jeles nap vár ránk, május 10-én a Madarak és Fák napja, miközben április 26-án a csernobili katasztrófa évfordulójára emlékeztünk. Jeles napok követik egymást, de vajon elegendőek-e, hogy valóban történjenek lépések Földünk megóvására?
Leghosszabb ideje a Madarak és Fák Napját tartjuk, hiszen a nap megtartását 1902-ben kezdeményezte Chernel István, ornitológus a célból, hogy a diákokat megismertessék a hasznos madarakkal, majd 1906-ban iktatták jogszabályba. Azóta is minden évben május 3. vasárnapján tartjuk a napot, amikor sok ismeretterjesztő programon vehetünk részt, és faültetésekre is sor kerül a jövő generáció számára.
Talán a Föld napjához kapcsolódnak a legnagyobb szabású rendezvények, hiszen ez a nap a környezetvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet. A napot 1970 óta tartjuk, amikor is egy amerikai egyetemi hallgató, Denis Hayes fejében megszületett ez a gondolat. Ő egyébként azóta világhírű szakértője lett az alternatív energiaforrásoknak. Magyarországon 1990 óta ünnepeljük meg a Föld napját. Ezen a napon az óvodákban és az iskolákban is felhívják a gyerekek figyelmét arra, hogy miért fontos megőriznünk a környezetünk állapotát. Vetélkedők, játékos feladatok során ismerkedhetnek meg a nagyobbak a környezetvédelem aktuális feladataival. Fontos, hogy igyekezzünk minél vegyszer-mentesebben élni, a háztartásunkat minél kevesebb vegyi anyaggal elárasztani. Léteznek már környezetbarát mosóporok, tisztítószerek, amelyek ugyanolyan hatékonysággal bírnak, mint vegyi társaik. Ezekhez könnyedén hozzájuthatunk bármelyik bioboltban, de interneten is rendelhetünk belőlük. Kiemelik az alternatív – tehát megújuló – energia fontosságát, a nem megújuló energiaforrásokkal szemben, hallhatunk az előbbiek előnyeiről. A napnak elsősorban szemléletformáló ereje van, rávilágít arra, hogy Földünk mennyire sebezhető, illetve mi, egyéni szinten mit tehetünk azért, hogy a helyzet javuljon, vagy legalább ne romoljon tovább. Azért is fontos, mert ezen a napon már a legkisebbek is találkoznak e kérdéskörrel, amikor még a legfogékonyabbak mindenre.
Nagyon fontos jeles nap még a Víz Világnapja is, amelyet március 22-én tartunk. Szükségességére az 1992-es Rio de Janeiro-i Környezetvédelmi Konferencia hívta fel a figyelmet, majd az ENSZ vette fel a jeles napok közé. Figyelmünket a korlátozottan elérhető vízkészlet megóvására irányítja. Ennek a jeles napnak a megtartása is megjelenik már a legkisebb korosztálynál, majd az iskolások körében sok vetélkedő és verseny kapcsolódik hozzá. Magyarországon ma még nem szembetűnő a vízhiány, ám a Föld más részein nem mindenki tud hozzájutni az egészséges ivóvízhez, fontos tehát ráirányítani a figyelmet.
Összefoglalva úgy gondoljuk, hogy mindenképpen szükség van a jeles napok megtartására a környezetvédelemben is, mert ezzel sok emberhez eljutnak a felmerülő problémák, így egyre többen kezdenek el „zölden” gondolkodni és cselekedni.
